Megosztom Facebookon! Tetszik, megosztom Iwiwen!

Megtakarítás

Takarékoskodni leginkább azzal a szemlélettel lehet, amelyet manapság az energiatudatos magatartás alapjaként szoktak meghatározni. Ugye sokaknak ismerős a kép, miszerint a néhány emeletes társasház földszintjén élő Kovács Egy család, a kedélyes novemberi vasárnapon meleg kardigánban, vastag kötött, skótkockás zokniban ücsörög a vasárnapi ebédnél. Mindeközben a hatodikon lakó Kovács Kettőék ugyanazokban az órákban mezítláb és nyári ruhában hűsölnek a kanapén… Bár két végletről, és némileg eltúlzott helyzetről beszélünk, mindazonáltal jól érzékelhető a kétféle energiafogyasztó szemlélet. A gazdasági válság és az energiaárak robbanásszerű növekedésének tükrében nem szorul különösképpen magyarázatra, melyik hozzáállás a takarékosabb és célravezetőbb.
Energiahatékonysági intézkedéseink sorát (vesd össze spórolás) lépésről lépésre érdemes végigjárni.

* Elsőként kezdjük a költségmentes intézkedésekkel!

Mi is tartozik ide?
A LOPOMO (Low power mode), azaz az alvó üzemmód kiiktatása.
- A készenléti állapotban, áram alatt hagyott televízió, rádió, házimozi, kivetítőgépek (projektor), játékkonzolok, asztali és hordozató számítógépek, videók, cd- és dvd-lejátszók, bedugva hagyott mobiltöltők fogyasztják az áramot, ezért érdemes azokat áramtalanítani. Évi 2–5 ezer forint takarítható így meg.
- Csökkentsük 1 °C-kal a lakás hőmérsékletét (szabályozható fűtés esetében): ezzel 6 százalék fűtési energiát takarítunk meg évente, ami több, mint 10 ezer forintot jelent.
- Fürdés helyett zuhanyozzunk! A vízdíj-megtakarítás elérheti az évi 20 ezer forintot, villanybojler esetén az áramdíj- megtakarítás évente több mint 100 ezer forint.
- Mosógépünket, mosogatógépünket energiatakarékos prog ramon használjuk, kerüljük a féltöltést. Évi 2–4 ezer forint többletet jelent.
- Helyes szellőztetéssel, télen a spaletták, árnyékolók éjszakai zárásával, nyáron a nappali árnyékolással csukott ablaknál is energiát takaríthatunk meg.
- Tárolós melegvízkészítés esetén a tároló termosztátját elég 40 °C-ra állítani. Használjuk ki a programozható fűtés előnyeit: éjjel állítsuk takarékra, ha elutazunk, takarékos üzemmóddal működjön a kazán és villanybojler.
- A konyhai eszközök közül részesítsük előnyben az A vagy A+ jelű berendezéseket

* Ha már elsajátítottuk és a gyakorlatban is alkalmazzuk az energiatudatos szemléletet, következhetnek a kis költségű intézkedések 1000–120 ezer forint).

Íme:
- gázkészülékek (kazánok, vízmelegítők, tűzhelyek, konvektorok, tárolós bojlerek), elektromos fűtés berendezései, légkondicionáló berendezések rendszeres karbantartása, tisztítása, szükséges javítása évente egyszer, az idény előtt, szakember által;
- gázvízmelegítő, villanybojler vízkőtelenítése évente – szakemberrel, ezt ma már helyszínen ún. savazógéppel végzik;
- szereljünk hőtükröt a radiátorok mögé (5 százalékos fűtésienergia-megtakarítás);
- egy csöpögő csap havonta egy kádnyi vizet pazarol el, javításához gyakran elég egy tömítőgyűrű;
- vásároljunk víztakarékos szerelvényeket: a víztakarékos zuhanyfej akár 70 százalék víz- és hőmegtakarítást jelenthet a normál zuhanyfejhez képes, a csaptelepek, csapok végére tegyünk fémszövetes vízrendezőt (perlátor). A víztakarékos vécétartállyal akár 50 százalékos megtakarítást érhetünk el;
- a gyakran, hosszabb ideig használt izzókat cseréljük kompakt fénycsőre – napi 4 óra használat esetén az áruk fél év alatt megtérül;
- régi, cserére szoruló háztartási gépeinket (főleg hűtő és fagyasztó) cseréljük A vagy A+ minősítésűre, a megtérülési idő például fagyasztó esetében: 4–5 év;
- nyílászáróinkat szigeteljük tömítőcsíkokkal (megtérülési idő: 1–2 év), a beruházási költség: 3 ezer–10 ezer forint;
- a nyílászárót felújíthatjuk plusz üvegtábla beiktatásával, ennek beruházási költsége 13 ezer–20 ezer forint/ négyzetméter;
- a helyiségenként szabályozható fűtés kialakításának megtérülési ideje: 1,5–5 év, lakásonkénti beruházási költsége 60 ezer–120 ezer forint.

* A harmadik lépés

- A nyílászárók cseréje is megtérülő befektetés, ide a közepes költségű intézkedések (500 ezer–2,5 millió) tartoznak, ezzel a lépéssel lehet elérni a legnagyobb megtakarítást.
- A padlásfödém szigetelésével (4–6 év alatt térül meg), a pincefödém szigetelésével (7–15 év), a homlokzati falak fokozatos hőszigetelésével, amelynek ára 6–10 ezer forint/ négyzetméter (8–12 év) igen komoly lépést tettünk, hogy bent tartsuk a meleget. De hasonló eredményt érünk el a lapostető hőszigetelésével és a lábazati szigeteléssel is. Érdemes tudni, hogy a nyílászárókon négyzetméterenként 2–3-szor annyi hő szökik el, mint a falon. Ehhez hozzáadódnak a szellőzési hőveszteségek – a régi nyílászáróknál ablaknyitás nélkül is jelentős, épülettípustól függően 15–50 százaléka az épület teljes hőigényének – így már érthető, miért éri meg nyílászáróink cseréje. A megtérülési idő ez esetben 6–15 év – minőségtől függően.
- A kazáncsere legfontosabb érve: minden új kazán jobb hatásfokú, mint a 20–30 évesek. A legjobb hatásfokot a kondenzációs kazánok érik el (10 százalékkal jobb, mint a hagyományos új, illetve akár 30 százalékkal jobb, mint egy régi). Esetükben azonban járulékos költségekkel (gázterv, engedélyek, kémény) is kell számolni, amelyek meghaladhatják a készülék árát.

* Utolsóként: a nagy költségű beruházás

Ha már az épületet hőszigeteltük, nyílászáróit kicseréltük, vízigényét csökkentettük, akkor ajánlatos megújuló energiaforrásokat használni. Azonban ne feledjük, olcsóbb előbb hőszigetelni, majd egy kis megújulós rendszert beépíteni, mint nem nyúlni az épületburokhoz és nagy megújulós rendszerrel kielégíteni az igényt. A nagy költségű beruházásokhoz tartoznak a napkollektorok, amelyeket melegvíz-termelésre (5–15 év alatt térül meg), medencefűtésre (gyors megtérülés, kis költség) vagy fűtésrásegítésre használhatunk. Utóbbi csak jól szigetelt épületekben racionális, amivel az éves fűtési igény 20–40 százalékát tudjuk fedezni.
- A hőszivattyúk drágák, de esetükben nem kell járulékos költségekkel számolni és karbantartásuk minimális. Létezik talajszondás, talajvizes és levegős hőszivattyú.
- A biomassza tüzelésű kazánok alkalmazása városban nem ajánlott. Három típusa létezik: a faelgázosító kazán, ennek adagoláshoz személyzet és nagy fatároló szükséges. A biobrikett kazán nagyobb fűtőértékű, mint a hasábfás, de az adagoláshoz személyzet kell. A pelletkazán adagolása automatizált, nem kell kisegítő személyzet. Elegendő akár 1–2 havonta feltölteni a pellettartályt.
- Az áramtermelő szélgenerátorokat szeles területeken kell elhelyezni, és település (falu, esetleg tanya) léptékben racionális, épület léptékben azonban – zajproblémák miatt – már nem.
- Az ugyancsak áramtermelő napelemek (PV-cellák) manapság még elég drágák, megtérülési idejük hosszú. Alkalmazni pedig ott érdemes, ahol nincs kiépítve villamos hálózat.

* A felújítási intézkedések sorrendje

A komplex felújítás (teljes hőszigetelés + ablakcsere + fűtéskorszerűsítés) sokkal költséghatékonyabb, mint a többlépcsős és az állagkárosodási kockázat jóval kisebb. A többlépcsős felújítás javasolt sorrendje a következő:

1. LOPOMO

2. Fűtési rendszer szabályozhatóvá tétele, víztakarékos szerelvények beépítése.

3. Hőszigetelés, akár több lépcsőben (például először az északi homlokzat, utána a többi, majd a tető. Ha van penészes homlokzat, azzal kezdjük!). Nyílászárók cseréje. (Semmiképpen nem célszerű, ha az ablakcsere megelőzi a hőszigetelést, mert az penészképződéshez vezethet.) Kazáncsere (új kazánház kiépítésével) vagy/és megújulós rendszer kiépítése.

4. Megújuló energiaforrások alkalmazása